Kezdőlap >> Település >> Településtörténet >> A település története

A település története

Mikepércs, Debrecentől 4 kilométerre fekvő község.  Az Árpád-korban (XI-XII. században) a Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a XIV. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni, hogy megkülönböztessék a másik Pércs, Bélpércs nevű falutól, mely később az ott szedett vám után a Vámospércs nevet kapta.

A falu az Árpád-kor elejétől templomos hely volt (mely templom a mai helyén állt), a Váradi püspökség XIII. sz. végére keltezhető tized jegyzékében már szerepel. A mai négy fiatornyos fazsindelyes templomot 1791-1795 között építették.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A XV. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett.

A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket, református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak, a későbbiekben pedig átkerült a Hajdú vármegyéhez.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A XVII. század végén tíz magyar családfőt számoltak össze. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de a település hamarosan a váradi káptalan birtokába került.

A XVIII. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A XIX. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több "idegenvallású" került.

A Habsburgok elleni szabadságharc során 1848-ban a mikepércsiek és a sárándiak közösen alakítottak nemzetőr századot Sinay Károly százados, és Czérna József főhadnagy vezényletével.

 A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

 Az 1900-as években a fő foglalkozások a földművelés és az állattenyésztés volt, de a hatvanas években már a debreceni üzemekben és gyárakban is dolgoztak emberek. A Debrecen közelében elhelyezkedő községek már elég korán kertészkedésre rendezkedtek be. Derecskén hagymát, Monostorpályiban és Hosszúpályiban salátát, zöldségfélét és paradicsomot termeltek a gazdák. Mikepércs az uborka hazájának számított itt Hajdú-Bihar megyében. Mint ahogy a derecskeieket hagymásoknak, a mikepércsieket "ugorkások"-nak nevezték a környező községek lakói, amiért ők nem haragudtak, hiszen jó jövedelem volt számukra az uborka. Sőt régen maguk is szívesen és kedvesen incselkednek a menyecskékkel az uborkás nótában:

 
"Lányok, lányok, nektek nyílik a rózsa,
Menyecskéknek a savanyú ugorka.
Akkor lesz a menyecskékre csuhaj jó világ,
Mikor nyílik a savanyú ugorka-virág."

 Népköltészete, folklórja nem sokban különbözött Hajdú-Bihar megye többi községétől. A Debrecenhez való közelség igen hamar megindította a polgárosodási folyamatot, mégis ennek ellenére Mikepércs nagyon sok hagyományos vonást őrzött meg napjainkig.

Fő vízfolyásai: Tócó, Kondoros, Veker, Kösely, Katiér, Szilas.

A település legfőbb természeti értéke a község délkeleti határában található tölgyfa. Ez a szájhagyomány szerint 1000 éves, a szakemberek a korát azonban "csak" 250-300 évre teszik.

A település önálló címerrel rendelkezik, amely a hajdúvárosi múlt dicsőségére utal. Csücskös talpú, kék színű címerpajzsban ezüstszínű, páncélozott jobb kar arany szablyát tart, felette ezüstszínű vitézi nyílt sisak aranyszínű rangjelző koronával, amelynek a tetején az alap címerkép megismétlődik. A sisaktartók szemből nézve balról kék-arany, jobbról pedig ezüst-vörös színűek.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs, Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le. A községben 4000 fő él, a mintegy 1100 háztartásban.

Megosztás közösségi oldalakon
Belépés/Regisztráció Belépés/Regisztráció

Facebook connect Belépés Facebookkal

Regisztráció helyett egyszerű belépés!
A lenti gombra kattintva beléphetsz a Facebook profilod segítségével weboldalunkra.

Tovább a profil oldalamra

Facebook kilépés!
A lenti gombra kattintva kilépsz a Facebook profilodból.

Kiadványaink Kiadványaink
Időjárás Időjárás
Online Pércsi TV Online Pércsi TV
Virtuális séta Virtuális séta
Virtuális séta