Kezdőlap >> Település >> Testvértelepülésünk

Testvértelepülésünk

A 2005-ös falunapon 2005. augusztus 13-án 18.00 órakor került sor Mikepércs első testvértelepülési szerződéskötésére az Erdélyben található Nagygalambfalvával.


A szerződéskötés előzményei
Tímár Zoltán polgármesterben már megválasztása óta érlelődött a gondolat, hogy a község fűzze szorosabbra kapcsolatát az elszakított nemzetrészben élő magyar emberekkel, testvéreinkkel.

Hosszú keresgélést és sok-sok találkozót követően Erdélyben rátalált Nagygalambfalvára, a tavaly önállósodott településre, Kányádi Sándor költő szülőfalujára. Ott járva tisztességes, nemzetszerető és -féltő emberekkel találkozott, akik örömmel tettek eleget a testvértelepülési felkérésnek, és szeretettel fogadták a Mikepércsről érkező gyerekekből és önkormányzati képviselőkből álló delegációt. Gyerekeink több díjjal térhettek haza a Kányádi Sándor tiszteletére rendezett versmondó versenyről.

A találkozó alatt szoros barátságok szövődtek, így az elválás pillanatában már azt tervezgették, hogy milyen lesz a viszontlátás a mikepércsi falunapon. Reményeink szerint az első testvértelepülési szerződéskötéssel Mikepércs hagyományt teremt, újra elveti magját ez egységes nemzetben való gondolkodás eszméjének, annak, hogy magyarok, testvéreink nem csak a határainkon belül élnek.

A közös élmények, egymás hagyományainak, gondolatainak megismerése a fő cél.

Részlet a testvértelepülési szerződésből:
"Mi Isten által támogatott közös nagy ősöktől származott, de egymástól erőszakkal elszakíttatott, az Ellen szabad prédájának kibocsáttatott Testvérek, kik egymáshoz és együvé tartozásukat a történelem vad folyása alatt oly sokszor bizonyították, s kiket a valóban sem külső, sem belső ellenség egymástól sem elszakítani, sem eltaszítani nem tud, mert ízig-vérig, szívig-lelkig összeköt a múlt, a jelen és a jövő, Isten előtt Szent Hittel fogadjuk, hogy egymást soha meg nem tagadjuk, egymást soha el nem hagyjuk, egymásnak örökön-örökké segítséget és támaszt adunk, jöjjön bármely idő - légyen abban vihar, sötétség, boldog fény és jólét..."

Nagygalambfalva

A település Hargita megyében fekszik a Nagyküküllő középső mentén, annak jobb partján, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között 425-475 m magasságban. Lakossága 1140 fő.


A falu 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik. Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a szög falurészt jelent).

Látnivalók: a falu belterülete építészeti emlékeket, határa pedig természeti ritkaságokat tartogat a látogatók számára.

Református temploma a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a XIII-XIV. században. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon - az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal).

1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan".

A protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.

A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: "Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester." 1566 május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet.  Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár.

A falu északi részén található a Rák-tava természetvédelmi terület, tengerszint feletti magassága 600 m. A tó egy földcsuszamlás következtében jött létre, nagyrészt nádas fedi. Szabadon látogatható. Vártető - másik érdekes látnivaló a falu keleti részén. Valamikor földvár állott itt. A földvár magaslata a Vágás-patak szurdokvölgyén felfelé haladva közelíthető meg.

A település nagyjai: Sebesi Jón (1860-1894) költő, író, publicista, Benedek Elek jó barátja és munkatársa; Feleki Miklós (1818-1902) a XIX. század híres színésze, a budapesti Állami Magyar Színház érdemes művésze; Toró Tibor atomfizikus; Sütő Petre Rozália grafikus és Kányádi Sándor költő.

A falu lakói méltán büszkék nagyjaikra. Kányádi a szülőföldje iránt érzett gondolatait így foglalta verssorokba:
 

"Mikor szülőföldje határát megpillantja
a szívem kolumbusz árbóckosarából
kiáltó matróza mikor
idáig érkezem
minden más táj csak óceán
ez itt a föld
a föld nekem."

Megosztás közösségi oldalakon
Mikepércs főtér élőkép
Belépés/Regisztráció Belépés/Regisztráció

Facebook connect Belépés Facebookkal

Regisztráció helyett egyszerű belépés!
A lenti gombra kattintva beléphetsz a Facebook profilod segítségével weboldalunkra.

Tovább a profil oldalamra

Facebook kilépés!
A lenti gombra kattintva kilépsz a Facebook profilodból.

Kiadványaink Kiadványaink
Időjárás Időjárás
Online Pércsi TV Online Pércsi TV
Virtuális séta Virtuális séta
Virtuális séta